Manapság egyre népszerűbb árupiaci termékekbe fektetni ETF-eken keresztül. Azt gondolhatnánk, hogy ez könnyű és egyszerű módja az árupiaci boom-ban való részvételnek. Az olaj ill. a legnagyobb és legnépszerűbb olaj ETF, az USO példáján mutatom be, hogy mégsem ez a legjobb módszer.
Hogy miért? Ez a contango jelensége. A határidős olaj helyzettől függően hol kisebb, hol nagyobb contango-ban van, így az USO (United States Oil Fund) alap azon stratégiája, hogy megveszi a határidős piacon a front hónapot, majd lejárat előtt átköti a következő hónapra, azaz görgeti tovább a kontraktust, hosszú távon pénzt veszít. Bizonyos esetekben nem is keveset. Ez tisztán matematika.
A Yahoo-ról ide másoltam a következő 6 hónap határidős olajárát (2010.11.26).
| Kód | Név | Ár ($) |
| CLF11.NYM | Crude Oil Jan 11 | 83.76 Nov 26 |
| CLG11.NYM | Crude Oil Feb 11 | 84.35 Nov 26 |
| CLH11.NYM | Crude Oil Mar 11 | 84.87 Nov 26 |
| CLJ11.NYM | Crude Oil Apr 11 | 85.22 Nov 26 |
| CLK11.NYM | Crude Oil May 11 | 85.52 Nov 26 |
| CLM11.NYM | Crude Oil Jun 11 | 85.80 Nov 26 |
Látjuk, ahogy időben haladunk előre, egyre magasabb az ár.
A jelenleg kereskedett fronthónap a január. Lejáratáig az USO alap X mennyiségű kontraktussal rendelkezik, majd lejáratkor eladja ezeket és megveszi a februári áron. De mivel a februári ár 59 centtel magasabb, értelemszerűen nem tud ugyanannyi kontraktust megvenni.
Konkrét számokkal: tegyük fel, hogy ezek az árak a lejáratkor és az alap 10000 kontraktust birtokol. Ezeket eladja, darabját $83,76-on, azaz $837600-ért. Ezért az összegért azonban csak 9930 kontraktust tud venni, darabját a februári $84,35 áron. Tehát 70 kontraktussal kevesebbet, ami példánkban 0,7% veszteség egyből, ami ugye az USO tulajdonosait érte. Ez nem tűnik valami elviselhetetlenül óriási veszteségnek, de vannak olyan esetek, amikor nagyobb contango van az olaj határidős piacán. Így volt ez 2009 év elején is. Íme az akkori árak:
| Név | Ár ($) |
| March 2009 | 40.42 |
| April 2009 | 46.22 |
| May 2009 | 48.88 |
| June 2009 | 50.45 |
| July 2009 | 51.28 |
| August 2009 | 52.70 |
Itt a márciusi és áprilisi árak között majdnem 6 dollár (!) a különbség. Ez az előbbi példaszámoknál maradva automatikusan kb. 12,5% veszteséget jelent. Tehát, ha az azonnal ár lejáratig kb. ezen a szinten marad, a befektetők ennyit vesztenek. Ha a spot ár a lejáratig 12,5%-ot emelkedik, akkor a befektetők éppen nullszaldóra jöttek ki. Gyilkos, nem?
Mit lehet tenni, ha valaki mégis ragaszkodik az olaj ETF-ekhez? Ugyanez a cég kínál egy másik olajalapot is, az USL-t (United States 12 Month Oil Fund). Ez az alap nem a fronthónap kontraktusait tartja, hanem egyenlő pozíciókat tart fent mindig a következő 12 hónap kontraktusaiból. Ez a diverzifikáció segít minimalizálni a contango jelenségét.
Nem meglepő, hogy az elmúlt 12 hónapban az USL 5,1%-kal felülteljesítette az USO-t. (Az elmúlt 6 hónapra vetítve kb. egyenlő eredményt értek el, míg az elmúlt 3 hónapot nézve az USO teljesített jobban.) Tehát csak óvatosan a hosszú távú befektetésekkel!
Ritkább esetben előfordul fordított eset is, amikor a következő havi ár alacsonyabb, ez a jelenség a backwardation. Tudomásom szerint egyik kifejezésre sincs magyar megfelelő.
(Olajos témában írt korábbi bejegyzésemet lásd itt.)
Bejegyzések
