Kibocsátók I.

Jelenleg kb. 1000 ETF érhető el az Egyesült Államok tőzsdéin. Ez ugye folyamatosan változhat az új kibocsátásokkal. Az alábbiakban átnézzük, milyen arányban osztoznak ezeken a kibocsátok, kezdve a legnagyobbakkal. A számokkal, ha nem is teljesen pontosak, inkább csak a nagyságrendeket szeretném szemléltetni. Emellett néhány alapinformációt, legismertebb, legnagyobb forgalmú ETF-ek tickerjét ill. az Expense Ratio (továbbiakban ER) mértékét adom meg.

(Az Expense Ratio tulajdonképpen a kibocsátó éves díja.)

iShares

Az iShares ETF családot 1993-ban indította a Barclays és a Morgan Stanley. 2009-ben az egész pakkot eladta a Barclays a BlackRock-nak.

Kibocsátott ETF-ek: 201

Kategória: ennyi ETF-fel lényegében az összes szektort lefedik

Átlagos ER: 0,41%

Pl: EFA (Európa, Ausztrálázsia, Távol-Kelet részvénypiacait követi), EEM (feltörekvő piacok), IVV (S&P500), TIP (USA államkötvény), IWM (Russell 2000)

PowerShares

2003-ban alapították és az egyik legismertebb kibocsátó.

Kibocsátott ETF-ek: 145

Kategória: ennyi ETF-fel lényegében az összes szektort lefedik. A legismertebb a Nasdaq 100 indexet lekövető QQQQ.

Átlagos ER: 0,6%

Pl: QQQQ (Nasdaq), DBC (áru), DBA (agrár), UUP (US dollár), PGF (pénzügy)

ProShares

2006-ban indult, náluk van a legtöbb short és tőkeáttételes ETF.

Kibocsátott ETF-ek: 107

Kategória: kötvény, áru, deviza, részvény, ingatlan

Átlagos ER: 0,95%

Pl: SDS (S&P500 2x inverz), SSO (S&P500 2x), TBT (USA államkötvény)

State Street

1978-ban alakult, a régebben működő cég divíziójaként. Az SPDR ETF sorozat kapcsolódik a nevéhez.

Kibocsátott ETF-ek: 91

Kategória: lényegében az összes szektor, köztük a legismertebb SPY

Átlagos ER: 0,35%

Pl: SPY (S&P500), GLD (arany), XLF (pénzügyi szektor), DIA (Dow Jones)

Vanguard

1975-ben alapították, alacsony éves díjjal dolgoznak.

Kibocsátott ETF-ek: 46

Kategória: lényegében az összes szektor

Átlagos ER: 0,18%

Pl: VWO (feltörekvő piacok), VTI (USA részvények), BND (USA államkötvény)

First Trust

1991-es alapítású, magántulajdonban lévő befektetési tanácsadó cég.

Kibocsátott ETF-ek: 44

Kategória: lényegében az összes szektor

Átlagos ER: 0,66%

Pl: FCG (gáz), QTEC (Nasdaq 100), FNI (Kínai, Indiai cégek részvényei)

Wisdom Tree

1988-as alapítású, főleg osztaléksúlyozású indexkövető alapokat jegyez.

Kibocsátott ETF-ek: 42

Kategória: széles körű szektor lefedettség

Átlagos ER: 0,5%

Pl: EPI (India), DEM (feltörekvő piacok), DFJ (Japán)

Rydex

1993-ban alapították, nem csak tőzsdén kereskedhető alapjai vannak.

Kibocsátott ETF-ek: 40

Kategória: széles körű szektor lefedettség

Átlagos ER: 0,52%

Pl: RSP (S&P500), FXY (USD/JPY kereszt), FXE (EUR/USD kereszt)

Barclays iPath

ld. iShares alatti Barclays infók

Kibocsátott ETF-ek: 38

Kategória: áru, deviza, inverz

Átlagos ER: 0,71%

Pl: DJP (áru), OIL (olaj), INP (India)

Claymore

2001-es alapítású, magántulajdonban lévő cég. Van néhány egészen innovatív ETF-je.

Kibocsátott ETF-ek: 35

Kategória: széles körű szektor lefedettség

Átlagos ER: 0,55%

Pl: EEB (BRIC országok), HAO (Kína), CGW (víz iparág)

folyt. köv…

ETF és ETN

Az ETF-ek kapcsán sokat találkozhatunk az ETN kifejezéssel is. Mi is valójában ez és mi közöttük a különbség?

ETN, azaz Exchange Traded Note, amit Tőzsdén Kereskedett befektetési Jegynek fordítanék. Tulajdonképpen egy ETF variációnak nevezhetjük. Az ETN egy strukturált termék, amelyet a mögötte álló bank bocsát ki, mint elsőbbségi adóslevelet vagy kötelezvényt. Tehát az ETN valójában a bank hitelképességétől is függ. Így egy befektetőnek ez kockázatosabb, mert az adott ETN nem csak az aktuális piaci kockázatot futja, hanem a bank kockázatát is. (Míg ugye az ETF csak a mögöttes termék piaci kockázatát.) Ugyan nagy, neves bankházak bocsátanak ki ETN-eket és ezért biztonságos terméknek nevezhetők, az ő hitelbesorolásuk ill. annak negatív változása szintén negatívan érinti a kibocsátott ETN-t. Ez ugye jelentős kockázatot jelentett (vagy még mindig jelent) a pénzügyi szektort érintő válság kapcsán. Emlékezhetünk a jó hitelbesorolású Lehmann Brothers vagy még korábbról a Barings Bank bezuhanására. A Lehmannak pl. 3 ETN-je volt a piacon és az összeomlásával dőltek a befektetők is.

Tehát ha valaki ETN-t vásárol, akkor kvázi egy kötvényhez hasonló adós terméket vesz. Magát az adósság kondícióit az ETN szerkezete határozza meg.

Talán az e legfőbb különbség ETF és ETN között.

Különbség még a likviditás, az ETN-ek átlagos likviditása nem éri el az ETF-ekét. Ez így persze nagyon általános, mert vannak nagyon illikvid ETF-ek is, de beszálláskor erre nagyon érdemes odafigyelni.

Van persze előnye is az ETN-eknek.

Egyik lehet az amerikai adózás, ahol azt hiszem az ETF-ek után évi van, az ETN-eknél meg lejárati, de mivel nem vagyok ebben szakértő és nem is érint, így ennyivel le is zárnám.

Az igazi előnye azonban más: az ETN pontosan leköveti a mögöttes termék árát. A kibocsátó bank garantálja az árkövetést tick-enként, míg az ETF-eknél van egy kicsi manipuláció. Talán a jövőben lesz egy bejegyzés az ETF-ek árképzéséről is, bár nem annyira a száraz tananyag felé mennék el.

Mi is az az ETF?

A teljesség igénye nélkül és csak röviden, hogy mi is az az ETF. Exchange Traded Fund, azaz magyarul Tőzsdén Kereskedett befektetési Alap. Nem is az a lényeges, hogy miben különböznek a nem tőzsdén kereskedhető alapoktól, hanem inkább, hogy – kereskedési szempontból – mennyire hasonlítanak a részvényekre. Azaz ugyanúgy adhatjuk és vehetjük őket, spekulálhatunk velük, hisz árfolyamuk a tőzsde nyitvatartása alatt folyamatosan változik vagy változhat.

Az ETF-ek ára mindig egy mögöttes termék árát követi. Ezek lehetnek tőzsdeindexek (S&P 500, Dow Jones), árupiaci termékek (olaj, arany, ezüst), szektorok (semiconductor, basic materials) vagy éppen országok, régiók (China, Emerging Markets). Ezekről bőven lesz szó később.

(Itt jegyezném meg, hogy sok esetben az eredeti angol nevet, szót fogom használni, magyarra fordítás nélkül.)

Az ETF-ek néhány tulajdonsága, ami miatt különösen szeretem őket:

1. diverzifikáció lehetősége. Előnye, hogy egy ETF megvásárlásával akár egy egész szektort is „magunkénak” tudhatunk. Hátránya lehet, hogy a szektor (pl. semiconductors, biotech) bizonyos részvényeinek akár több tíz százalékos elmozdulásából ilyen mértékben nem részesülhetünk. (Persze ilyen mértékű negatív elmozduláskor ez előnyként jelenik meg.)
2. likviditás.
3. shortolás lehetősége.
4. opciók. Rengeteg ETF opciózható és ezeket különösen kedvelem.

ETF Mania: Bevezetés

Már megint egy új blog? Joggal merül fel a kérdés, hisz rengeteg magyar nyelvű blog foglalkozik a tőkepiacokkal, angol nyelven pedig végeláthatatlan az információ.

Miért pont ETF? Remélem a jövőbeni bejegyzések erre választ adnak majd…

Mi várható?

Az Egyesült Államok tőzsdéin kereskedhető ETF-ek, ezekhez kapcsolódó kereskedési ötletek, piaci hírek, opciók, oktatóanyagok, könyvajánló és minden más…ami mögöttük van.